Eljött hát a nagy nap. 9kor jöttek a költöztetők az addigra már szétrobbantott házunkba. Nem gondoltam volna,hogy ennyi pakolás lesz. Azt hittem,hogy a könyveket majd fél óra alatt bevágom egy dobozba és kész,ennek ellenére elvoltam vele jó két órát 😀 az első pár dobozra még szépen felírtam,hogy mi van benne,kinek a cucca,aztán mikor már a tizedik doboznál jártam,csak ragasztottam,hogy minél hamarabb készen legyek. Ezt később jól meg is bántam,mikor a harminc leragasztott dobozt mind fel kellett bontani,hogy lássam mi is van benne. A kész dobozokat már hamarabb átvittük az új helyre,de a sok bútor maradt. A költöztetőknek háromszor kellett fordulniuk,amíg az összes bútort áthozták. Reggeltől estig pakoltunk,megállás nélkül. Na jó,volt egy óra ebédszünet. Nem is a pakolás volt a nehéz,hanem az,hogy láttam azt a sok cuccot és azt se tudtam, hogy hova tegyem őket,pedig előtte már kiszelektáltam mindentszóval már tényleg csak a fontos dolgok maradtak. Legalább este könnyen el tudtam aludni 🙂 a környék felfedezésénél még nem járok,de ami késik az nem múlik. Sajnos még a szomszédokkal se talalkoztam,de hosszú még a nyár…
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: